A holnap induló A Silla királyság ékköve kapcsán szerepeltem az m1 Az Este című műsorában, máris mutatom a videót:

A műsorban két tárgyi tévedés hangzik el: az egyik, hogy a "koreai hullám" egy nemzetközi filmes trend. Ez nem igaz, mert nem kizárólag filmes trend, ugyanis átfogja a koreai popkultúra egészét. A másik, ennél sokkalta súlyosabb baki, hogy a narrátor szerint a két Korea 3 éve kötött békét egymással: ez természetesen nem igaz, hiszen máig az 1953-as panmunjeomi fegyverszünet van érvényben (a téves információ a magyar wikipédiáról származik).

Mivel eredetileg az élő adásba hívtak, ezért a kelleténél kicsit többet készültem, úgyhogy érdemes lenne megnéznünk, hogy én mit kérdeztem volna magamtól, és -- kissé jobban struktúráltan -- milyen válaszokat adtam volna rájuk.

1. Mit takar a "koreai hullám" (hallyu) kifejezése?

Álljon itt egy részlet egy hamarosan megjelenő tanulmányomból:

"A hallyu egyrészről kizárólag regionális/globális kontextusban értelmezhető, másrészről pedig nem korlátozódik csupán a filmművészetre, hanem átfogja a koreai (pop)kultúra egészét a könnyűzenétől a televíziós sorozatokon és a képregényeken (manhwa) át a koreai konyhaművészetig. Magát e fogalmat első ízben egy kínai újságíró használta a ’90-es évek legvégén a koreai popkultúra hirtelen jött népszerűsége kapcsán. A filmiparhoz hasonlóan az új évezred fordulóján katapultáló és Dél-Korea országimázsa szempontjából is rendkívüli jelentőségű koreai hullám Kína mellett Japánra és a (dél)kelet-ázsiai régió egészére komoly hatást gyakorolt, az elmúlt néhány év fejleményei pedig már a jelenség globális jellegéről tanúskodnak. A hallyun belül mindenekelőtt a televíziós sorozatok és nem pedig az egészestés filmek dominálnak, elsősorban innen léptek elő pán-ázsiai celebritások (pl. Bae Yong-joon, Choi Ji-woo, Lee Young-ae, Jang Dong-gun, Lee Byung-hun, valamint az énekes-színész Rain): közülük egyesek amerikai filmszerepeikkel egyenesen a globális sztárstátusz megszerzése felé tettek lépéseket (Lee Byung-hun, Jang Dong-gun, Rain)."

2. Mióta népszerű a koreai popkultúra a világban?

Egy meglehetősen új jelenségről beszélhetünk, hiszen a koreai popkultúra konjunktúrája az ezredfordulón kezdődött, és előbb regionális (Kelet- és Délkelet-Ázsia), majd pedig -- a televíziós szériák tekintetében -- globális sikereket érte el: utóbbira Magyarország az egyik legszebb példa, hiszen Európában elsőként nálunk sugároztak dél-koreai tévésorozatot.

3. Ezek szerint a televíziós sorozatok lennének a Koreai Köztársaság első számú kulturális exportcikkei?

Pénzügyi szempontból, illetve az országimázs tekintetében mindenképpen igaz ez a megállapítás.

4. Milyen mértékben van jelen a koreai popkultúra Magyarországon?

Lássuk tételesen:

a) képregény (manhwa): ha bemegyünk bármelyik nagyobb könyvesboltba, akkor a képregényszekciónál a japán (manga) és a kínai (manhua) mellett koreai képregényekkel is fogunk találkozni (pl. Tarot café, Árnybíró) -- más kérdés, hogy a laikus szem ezeket nem tudja egymástól megkülönböztetni.

b) nagyjátékfilm:

b-1) moziforgalmazás: jelentőségéhez képest alulreprezentált a dél-koreai filmművészet. Szórványosan, évente, két évente láthatunk dél-koreai mozgóképeket (lásd Kim Ki-duk és Park Chan-wook alkotásait).

b-2) dvd-forgalmazás: itt már némileg bővül a kör, idén nyáron összeszámoltam, hogy a hazai dvd-kiadás történetében hány koreai mozi jelent meg, és ez a szám a tudomásom szerint 34.

b-3) filmfesztivál: Titanic Filmfesztivál (hol egy-egy koreai darabbal, hol összeállítással -- lásd a 2001-es Kim Ki-duk intrót, illetve a 2007-es koreai szekciót), koreai filmhét (2007, 2009, 2010).

b-4) filmklub: 2010. májusától havi rendszerességgel.

c) koreai konyhaművészet: éttermek Budapesten (Arirang, Seoul House, Hangukkwan, Lunchbox), valamint Rácalmáson (Jankovich kúria).

d) koreai könnyűzene: szubkulturális szinten van jelen (partisorozat: Shinshoku fever; rajongói oldalak), de esetenként cselesen beszüremkedik a fősodorba, még ha ezt egy laikus nem is veszi észre (pl. amikor a Bad Boys k-popra táncolt a Csillag születikben).

e) koreai tévésorozatok: A palota ékköve, illetve a holnap kezdődő A Silla királyság ékköve: egyértelmű, hogy itt a legszélesebb a terítés, ekként ezeknek van a legnagyobb hatása a magyarokban kialakuló Korea-kép tekintetében. Nem lehet kellőképpen hangsúlyozni a napi szintű televíziós bemutatás jelentőségét és horderejét.

5. Mi lehet az oka annak, hogy ilyen népszerűnek bizonyult A palota ékköve Magyarországon?

Ezt próbáltam elmagyarázni a tévében, lássuk most érthetőbben:

a) Műfaji vákuum: a jelenleg sugárzott kortárs amerikai és angol tévésorozatok döntő többsége (kivéve: Deadwood, Róma) kortárs közegben játszódik, a történelmi filmsorozatok tekintetében gyakorlatilag monopolhelyzetben van A palota ékköve és A Silla királyság ékköve. A palota ékköve olyan szempontból is különleges, hogy szembemegy a trenddel, mellőzi a szexet és az erőszakot és kizárólag a kulturális aspektusra koncentrál (keleti orvostudomány, koreai gasztronómia, konfuciánus morál, családcentrikus szemlélet, hagyománytisztelet). Jelzem, ez a szembeszökő szelídség A Silla királyság ékköve esetében már nem mondható el.

b) Ez a tény kiegészül egy olyan egzotikus sajátossággal, hogy egy relatíve kevéssé ismert távol-keleti ország, Korea nemzeti történelmébe ágyazódik a történet. Elegáns jelmez- és díszletvilág, valamint fordulatos cselekmény jellemzi (ez a megaköltségvetésből készült A Silla királyság ékkövére hatványozottan igaz lesz), és az ebből fakadó különleges íz vonzóvá teszi a magyar nézők számára, hiszen egy lehetséges alternatívát kínál a lejáratott latin-amerikai szappanoperák és a trendi amerikai szériák ellenében.

6. A tévében elhangzó őszinte rácsodálkozás kapcsán tegyük fel az obligát kérdést: miképpen lehet az, hogy A Silla királyság ékkövének már a hivatalos magyar sugárzás előtt létezik magyar rajongói oldala?

Welcome to the brave new global world! A szélessávú internet megjelenésével beköszöntött a közel tökéletes szinkronitás kora: a magyar felhasználó a koreai sorozatok sugárzásával, a koreai zenék és filmek megjelenésével egyidőben (de legalábbis elhanyagolható fáziskéséssel) juthat hozzá -- ráadásul könnyedén, csekély energiabefektetéssel -- a különféle tartalmakhoz. A Silla királyság ékkövének epizódjai (miként bármely kurrens tévésorozat, zene, vagy dvd-n megjelent nagyjátékfilm esetében) az eredeti MBC-s sugárzást követően szinte azonnal felkerül a netre, s csupán 1-2 nap kérdése a lelkes fansubberek által elkészített angol felirat megjelenése. A hazai rajongók aztán ezt fordítják le magyarra.

7. Milyen jövője van a koreai hullámnak Magyarországon?

A Koreai Köztársaság nagykövetségének szándékai között szerepel egy Koreai Kulturális Intézet létrehozása Budapesten: teljesen egyértelmű, hogy ez egy esetleges hallyu-Kánaán beköszöntét jelezheti.