HTML

namhanman, a Korea-fan

Namhanman meets Korean popular culture. Namhanman is based in Budapest, Hungary. Contact: namhanman@gmail.com /// Célkeresztben a dél-koreai popkultúra (kiváltképp a filmművészet). Hírek és villámkritikák a Koreai Köztársaság (Daehan Minguk) mozgóképtermésének gyöngyszemeiről.

Utolsó kommentek

A nap koreai szava

2011.06.17. 16:17 namhanman

Koreai művészeti kiállítás

A hajnalpír országa -- Koreai művészet a XVIII-XIX. században címmel új időszaki kiállítás nyílik a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban. Alább a hivatalos sajtóanyag olvasható:

"Megnyitó: 2011. június 21., kedd, 16 óra

A kiállítás megtekinthető: hétfő kivételével 10 és 18 óra között. Június 24-én, pénteken, a Múzeumok Éjszakáján a kiállítás 18 és 24 óra között látogatható, 10 és 18 óra között a múzeum zárva tart!

Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 103.
(M1 Bajza utcai megálló)

Korea rendkívül izgalmas kultúráját, művészetét mutatja be a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum új időszaki kiállítása. Az európai ember számára gyakran nehezen értelmezhető koreai művészetet teszik megfoghatóvá a hétköznapi életet bemutató enteriőrök, az ünnepi viseletek és a míves tárgyak. A látogató bepillantást nyerhet a férfi és női lakrész világába csakúgy, mint a menyasszony otthonában, tradicionális viseletben zajló esküvői szertartásra. Mindezt számos ritka archív fotó teszi teljessé, amely bemutatja a Joseon-kor Koreáját, valamint a művészi alkotások helyét a mindennapi életben.

Korea művészetére a kínai és a szomszédos népcsoportok kultúrája hatott. Az utolsó koreai dinasztia, a Joseon-dinasztia uralkodásának több mint ötszáz évét (1392-1910) két részre osztja a történetírás: korai korszaka a 14-16. század, második korszaka a 17-20. század eleje közötti időszakot öleli fel. Nagy hangsúlyt kapott a koreai kultúra önállóságának kiépítése, mint a dinasztikus történetírás kezdete, illetve a saját betűírás bevezetése. Kialakult a koreai írástudó hivatalnokok kultúrája, amely a festészet, a kalligráfia és a költészet elsőbbségét hirdette. A 18. századi festészet fontos vonulata a portréfestészet és a mindennapi élet jeleneteinek olykor szatirikus hangvételű ábrázolása. A Joseon-kor legjelesebb építészeti alkotása a 17. században emelt szöuli Gyeongbok palotaegyüttes.


 

Padlófűtés, gúzsba kötött élő tyúk és kakas

A hagyományos koreai bútorművességet a funkcionalitás és a fa megmunkálásának művészi kivitele jellemezte. A ház lakói a padlón ülve éltek, a lakóhelyiségek padlófűtésesek voltak. Az előkelő házakban külön férfi és női lakrészt alakítottak ki, mely leginkább a bútorzat típusában, díszítésében különült el.

A hagyományokat igen tisztelő koreai társadalomban a házasságkötést szabályokhoz kötötték: párt a szülők választottak, a két család megállapodásban rögzítette a frigy feltételeit. A szerencsés előjelek és a hold járása alapján kiválasztott napon kerülhetett sor esküvői ceremóniára a menyasszony szüleinek otthonában. Az esküvő napján sátort vertek fel a ház udvarán vagy a legtágasabb szobában, alatta gyékényszőnyegre állították az esküvői díszasztalt. Az asztalra két palackvázát helyeztek, az egyikbe erdei fenyőágat, a másikba bambuszágat tettek, továbbá két gyertyatartót egy-egy gyertyával, talpas tálcákra friss gyümölcsöt, színes aprósüteményt, omlós gesztenyét, datolyaszilvát, jujubabogyót halmoztak. Szimbolikus kelléke volt még az ünnepi asztalnak a kendővel gúzsba kötött élő tyúk és kakas: a kakast a menyasszonnyal, a tyúkot a vőlegénnyel szemben helyezték el. Elsőként a menyasszony hajolt meg a vőlegény felé, amire a vőlegény is meghajlással válaszolt. Majd a meghajlást megismételték. Ezt követően az ifjú pár rizsboros pohárkával is háromszor köszöntötte egymást, és a ceremónia ezzel véget ért.


Magyar utazók Koreában

A 19. század második felében több magyar utazó is megfordult Koreában, akiket a kíváncsiság, más népek kultúrájának megismerése, a magyarság keleti eredetének kutatása vonzott a távol-keleti országokba. Koreába csak a 19. század végén, 20. század elején jutottak el magyar utazók: dr. Gáspár Ferenc hajóorvos, Gróf Vay Péter címzetes püspök, Hopp Ferenc múzeumunk alapítója, Barátosi Balogh Benedek nyelvtudós, dr. Bozóky Dezső, az Osztrák-Magyar Monarchia hajóorvosa is megfordult az országban, s írásban is megörökítették utazásukat."

1 komment

Címkék: hírek


A bejegyzés trackback címe:

http://namhanman.blog.hu/api/trackback/id/tr472992844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

menta83 2011.09.09. 16:43:58

Jó összefoglaló!
Volt esetleg valaki már a kiállításon?