HTML

namhanman, a Korea-fan

Namhanman meets Korean popular culture. Namhanman is based in Budapest, Hungary. Contact: namhanman@gmail.com /// Célkeresztben a dél-koreai popkultúra (kiváltképp a filmművészet). Hírek és villámkritikák a Koreai Köztársaság (Daehan Minguk) mozgóképtermésének gyöngyszemeiről.

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Juice50714: Sziasz! Cosdálatos! Legalább 8 könyvet letöltötem. KÖSZÖNÖM! Mirandola, ha esetleg nem kaptál vála... (2012.04.08. 11:27) Koreai nyelvkönyvek
  • mirandola: Szia! Bocsi! Nekem egy kis segítség kellene. Sajnos nem tudom egyik fájlt sem letölteni, valami mi... (2012.03.19. 09:06) Koreai nyelvkönyvek
  • Secret Smile -Andrási Valéria: Szia. Sajnos mindenről lemaradtam. Pedig Budapesten voltam. :( Sajnálom. Remélem, hogy legközelebb... (2012.01.13. 15:47) A Kimcsi Busz csapata Magyarországon
  • arirang: És hányadik kerületben van az Izabella utca? (2011.12.31. 18:06) A Kimcsi Busz csapata Magyarországon
  • namhanman: Sajnos nem tudom pontosan, mindenesetre Shin Gi-jae lelkész urat lesz majd érdemes keresni, ő besz... (2011.12.30. 22:40) A Kimcsi Busz csapata Magyarországon
  • Utolsó 20

A nap koreai szava

2012.07.24. 15:22 namhanman

끝. THE END

Búcsúzom, véget ér ez a blog. Mint láttátok, az év elejétől már nem voltak bejegyzések, mert januártól minden nap teljes munkaidőben foglalkoztam a koreai kultúrával a Koreai Kulturális Központban. Korábban ez a blog szolgált arra, hogy félretegyem a más tárgyú tennivalóimat és Koreával foglalkozzak. Januártól ez megváltozott. Szeptembertől pedig még inkább más lesz a helyzet, ugyanis 3 évre Koreába költözöm, hogy folytassam a tanulmányaimat.

Publikálni ezek után is fogok (a tervek szerint angolul egyre többet), és valószínűleg negyedévente/fél évente ezeket közzé is fogom itt tenni, de a továbbiakban már nem írok ebbe a blogba.

Minden Olvasónak köszönöm a figyelmet! A blog nem tűnik el, az archívumot továbbra is lehet majd böngészni.

Minden jót Nektek! 안녕히 계세요!

namhanman.blog.hu (2007. november 17. - 2012. július 24.)

Szólj hozzá!


2012.02.24. 14:56 namhanman

Koreai filmklub a Koreai Kulturális Központban!

Márciustól havi két vetítéssel jelentkezik a megújult koreai filmklub, amely áthelyezte székhelyét a budapesti Koreai Kulturális Központba (a továbbiakban: KKK). További lényeges változás, hogy a filmklub ingyenesen lesz látogatható.

Március kivételével a hónap első és harmadik péntekén 18 órától kezdődnek majd a vetítések a KKK művészeti csarnokában (tulajdonképpeni színházterem). Tekintve, hogy a 15-i ünnepet követő péntek (16-a) is munkaszüneti nap, kénytelenek leszünk eltolni a vetítést egy héttel.

Az egyazon hónapban bemutatásra kerülő két koreai film között mindig lesz valamilyen kapcsolat, legyen az bár a rendező, a műfaj, a téma vagy más motívum azonossága. A márciusi hónap a híres elsőfilmeké: Lee Chang-dong (Oázis, Rejtett napfény) és Kim Ji-woon (Két nővér, A bosszú), két nemzetközileg ismert, jelentős koreai rendező debütáló nagyjátékfilmjét fogjuk levetíteni eredeti nyelven, magyar felirattal.

Március 2-án (pénteken) 18 órától a Zöld hal (초록물고기 aka. Green Fish) című 1997-es gengszterdráma kerül terítékre, míg március 23-án (pénteken) 18 órától a Csendes család (조용한 가족 aka. The Quiet Family) című 1998-as fekete komédia.

A Zöld hal a koreai gazdasági csoda és az urbanizáció árnyoldalát mutatja be egy frissen leszerelt, fiatal, idealista koreai fiú (Han Suk-kyu) szemszögéből, aki egy véletlennek köszönhetően kapcsolatba kerül a szöuli alvilággal és ezzel végleg megpecsételi a sorsát. Lee Chang-dong méltóságteljesen hömpölygő, sötét tónusú, fatalista meséje lesújtó képet fest a koreai társadalomról és a gazdasági modernizáció súlyos emberi költségeire összpontosít.

A Csendes család jóval derűsebb mozi, amelyben a címbéli család elköltözik Szöulból és egy kis fogadót nyit a közeli hegyekben. A vállalkozás nem úgy sül el, ahogy ezt a család gondolja, ugyanis az első vendég rejtélyes körülmények között elhalálozik, idővel pedig egyre nő a hullák száma... Kim Ji-woon kreatív képi megoldásokat használó, invenciózus munkája remek karakterekkel dolgozik, akiket nem kevésbé remek színészek formálnak meg (köztük olyanok, akik utóbb az új koreai film ikonikus arcaivá váltak, mint például Choi Min-shik [Oldboy] és Song Kang-ho [A halál jele]).

A Zöld hal előzetese sajnos nem fellelhető, így hát álljon itt a Csendes család trailere:
 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2012.02.15. 15:14 namhanman

namhanman a Korea Times-ban!

Ismét megjelent egy írásom a Korea Times-ban, ezúttal a Koreai Kulturális Központ megnyitó ünnepségéről.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2012.01.30. 16:30 namhanman

Koreai filmklub február 17-én!

Utolsó mozielőadásához érkezett az Örökmozgó dél-koreai filmklubja. Aggodalomra azonban semmi ok, ugyanis ez nem jelenti az eseménysorozat megszűnését: a helyszín márciustól a Koreai Kulturális Központ lesz, ahol várhatóan egy helyett havonta két alkalommal fog jelentkezni a megújult filmklub. A februári kiadás ennek megfelelően vidám hangvételű lesz: 17-én (pénteken) 20:30-kor a Szinglik (싱글즈 aka. Singles) című, 2003-as keltezésű, bájos romantikus komédiát fogjuk levetíteni.

A Filmvilág blogján anno a következőt írtam erről a remekbeszabott moziról: "A Bridget Jones naplója (2001) dél-koreai megfelelője alighanem a Singles (2003) lenne, magányos harmincas nő helyett egy harminchoz közeledő hölggyel, annak legjobb barátaival és a párkeresési csetlések-botlások teljes tárházának felvonultatásával. Miként szinte minden dél-koreai romantikus komédia, a játékidő irdatlanul humoros első felét követően kissé elkomorul a mozi, elmélázik néhány komolyabb kérdésen (házasság, gyermekvállalás), összességében pedig igen autentikus képet nyújt a fiatal, dolgozó, középosztálybeli koreai nők helyzetéről, vágyairól és félelmeiről."

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük, a belépés pedig felnőtteknek 600, diákoknak 450, míg nyugdíjasoknak 300 forint lesz. Facebookon jelezhettek, ha jöttök.

Trailer:

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.12.31. 12:51 namhanman

Best of 2011

Filmes összegzőm a Filmvilág blogján olvasható. Lesz majd koreai is, de az már csak januárban.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.12.29. 12:17 namhanman

A Kimcsi Busz csapata Magyarországon

A Kimcsi Busz a koreai gasztronómia legjellegzetesebb eledelét, a kimcsit népszerűsíti. A világjáró, szakácstanulókból álló háromfős csapat január elsején érkezik meg Budapestre és ételkóstolóval várja az érdeklődőket 12 órától az Izabella utca 48. szám alatt. Aki a szilveszteri mulatozás után időben fel tud kelni, annak messzemenőkig ajánlom ezt a remek eseményt!^^

Alább álljon itt a Kimcsi Busz ukrán túrájának mozgóképes összefoglalója:

4 komment

Címkék: hírek


2011.12.23. 13:47 namhanman

Koreai filmklub január 5-én!

Az új évre tekintettel egy egészen különleges, a nézői elvárásokat térdből elkaszáló mozival jelentkezik az Örökmozgó mozi koreai filmklubja: január 5-én 20:30-kor Song Hae-seong Failan (파이란, 2001) című rendhagyó szerelmesfilmjét vetítjük, amely úgy tud szívszaggató lenni, hogy soha nem találkozik benne egymással a főhős pár (az Oldboyban megismert Choi Min-shik és a hongkongi származású, gyönyörű Cecilia Cheung). A Failan bravúros ügyességgel beszéli el az éteri tisztaságú, kínai címszereplő és az önsorsrontó, pitiáner gengszter közötti tragikus szerelmet. Song Hae-seong alkotása annál hatásosabb, minél kevesebbet tud róla a potenciális néző.

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük, a belépés pedig felnőtteknek 600, diákoknak 450, míg nyugdíjasoknak 300 forint lesz. Facebookon jelezhettek, ha jöttök.

Trailer:

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.11.30. 17:55 namhanman

Korean Film Week in Budapest

Considering the fact that Hungarian film distributors tend to release only one Korean movie a year, Hungarian viewers have two options to watch contemporary Korean films on the big screen: the Titanic International Film Festival and the annual Korean Film Week, both held in Budapest. Supported by the Korean Ministry of Culture, Sports and Tourism, the Korea Foundation and the Korean Film Council, this year the Embassy of the Republic of Korea has organized the Korean Film Week for the fourth time. Demonstrating the variety of New Korean Cinema, the selection for 2011 includes an incredibly popular, award-winning indie documentary (Old Partner), two powerful family dramas (My Friend & His Wife, Happy End), an entertaining action-comedy (My Girlfriend is an Agent) and an art-house production (Dream) by the world-renowned auteur Kim Ki-duk.

On November 28 I attended the opening ceremony at the Uránia National Film Theater (Terry Gilliam, the director of Brazil and Fear and Loathing in Las Vegas referred to Uránia as the most beautiful cinema in Europe). After the speech of H. E. Nam Gwan-pyo, the newly appointed Ambassador to Hungary, the Embassy staff prepared a little gift for the Hungarian hallyu-fans: they screened a brief video message by none other than Han Hyo-joo, the lead of Dong Yi. This popular television drama was broadcasted by the Hungarian National Television (mtv), so the fans of this series were really surprised when Ms. Han addressed them and expressed her best wishes. She even mentioned that early next year a Korean Cultural Centre will be opened in Budapest to enhance the cultural understanding between the two countries.

The opening film was Old Partner, a humorous yet poetic depiction of a longstanding companionship between an elderly peasant couple and their ox in a Korean farming village. It was a huge success in Korea, it had started by showing on only seven screens but ended up attracting close to three million viewers, and became the biggest sleeper hit of 2009. In addition to that, Old Partner was the first Korean documentary feature to compete at the Sundance Film Festival. Organizers of the Sundance Film Festival introduced the movie as "a charming, heartbreaking, existential buddy tale that conveys the almost mystical inextricability of humans and nature."


H. E. Nam Gwan-pyo, Ambassador of the Republic of Korea to Hungary
 

After the screening the Embassy held a big standing reception on the first floor of the Uránia National Film Theatre where they served Korean dishes such as kimbap, japchae, bulgogi and saeu jeon, along with the best Hungarian wines. It was a great evening! Check out the pictures below!

Joo-yeon and Yun-ju, helping at the opening ceremony. Both of them speak Hungarian fluently. Joo-yeon owns an award-winning Daum-blog about her life in Budapest.


4 komment

Címkék: exclusive


2011.11.29. 15:59 namhanman

Koreai filmklub december 13-án!

A koreai filmhét után nem kell sokat várni a következő koreai mozira: december 13-án (kedden) 20:30-kor egy sziporkázóan szellemes, 2007-es vígjátékkal (A szabály az szabály; 바르게 살자 aka. Going by the Book) jelentkezik az Örökmozgó dél-koreai filmklubja.

A Jang Jin (Welcome to Dongmakgol, Guns & Talks) által írt történet egy mondatban: egy kisváros frissen kinevezett rendőrkapitánya (Son Byung-ho) bankrablás-gyakorlatot szervez, hogy bizonyítsa a rendőri erők rátermettségét, a bankrabló szerepét azonban egy stréberre (Jeong Jae-yeong) osztja... A filmről ajánlom a figyelmetekbe Gianni cimborám kritikáját.

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük, a belépés pedig felnőtteknek 600, diákoknak 450, míg nyugdíjasoknak 300 forint lesz. Facebookon jelezhettek, ha jöttök.

Magyar feliratos trailer (ugyancsak Gianni jóvoltából):

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.11.27. 16:57 namhanman

Metropolis-vásár a Koreai Filmhét alatt!

Öt, hazájában rendkívül sikeres dél-koreai film ingyenes vetítésével várja a közönséget 2011. november 28. és december 2. között a Koreai Filmhét, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban (1088 Budapest, Rákóczi út 21.). A válogatás a dokumentumfilmtől kezdve az akció-vígjátékon és családi drámán át a hamisítatlan koreai művészfilmig nyújt betekintést a kortárs dél-koreai filmművészetbe.

A Metropolis, amelynek legfrissebb száma a kortárs dél-koreai filmmel foglalkozik, kedvezményes vásárt tart a Koreai Filmhét ideje alatt a mozi előterében. Közvetlenül a vetítések előtt az összes, még kapható lapszám és legújabb összeállítás is 100 Ft-tal olcsóbban vásárolható meg.

Ízelítő a Kortárs dél-koreai film című számból: http://www.metropolis.org.hu/?pid=19&iid=72

A még kapható számok listája: http://www.metropolis.org.hu/?pid=50

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.11.17. 13:46 namhanman

4 éves a namhanman blog!

A namhanman blog ezen a napon indult útjára 2007-ben. Szerény születésnapi ajándék gyanánt leközlöm nektek (lábjegyzetek nélkül) a Metropolis frissen megjelent dél-koreai számának általam írt bevezető tanulmányát:

Teszár Dávid: Lokális és globális sikerek -- A dél-koreai filmreneszánsz intézményi háttere

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb nemzeti filmgyártásával egy kevéssé ismert távol-keleti ország büszkélkedhet: Dél-Korea filmipara olyan szédítő sebességgel emelkedett magasba, akárcsak a gazdasági mutatói. A koreai háború (1950–53) pusztítását követően a harmadik világbeli nemzetek nyomorát megtapasztaló Koreai Köztársaság alig harminc év alatt vált sereghajtóból az ázsiai kistigrisek élharcosává – és alig két évtized alatt lett a kortárs film egyik meghatározó tényezője.
Az új dél-koreai mozi kezdőpontjának 1999-et, az első saját gyártású blockbuster megszületésének évét tehetjük meg (Swiri). Innen pontosan tizenöt esztendőt kell visszaszámolnunk ahhoz, hogy megkapjuk a helyi filmgyártás intézményi struktúráját fundamentálisan átalakító filmtörvény két módosítását (1984, 1986), vagyis a modernizációs folyamat origóját. Csupán ennyi idő kellett ahhoz, hogy virágba boruljon egy olyan filmgyártás, amelyet mindaddig szigorúan kontrollált Park Chung-hee (1961–79) és Chun Doo-hwan (1980–88) autoriter katonai kormányzata a szigorú cenzúrától a filmesek mozgásterét nagy mértékben korlátozó filmpolitikáig.
A 2000-es évek dél-koreai mozijának sikertörténete kétirányú: mindenekelőtt a hazai filmek piaci részesedésére kell felhívni a figyelmet, amely az elmúlt évtizedben négy esztendő kivételével (2000, 2002, 2008, 2009) megbízhatóan 50% fölött volt, másként fogalmazva a dél-koreai filmek kiütéses győzelmet arattak a hollywoodi import ellenében. Másrészről a nemzetközi eredmények is impozáns képet mutattak: a skála a rangos A-kategóriás filmfesztiválokon elnyert díjaktól a remake-jogok eladásán át (például: Yeopgijeokin geunyeo [Az én szeszélyes barátnőm], Két nővér [Janghwa, Hongryeon]) egészen a dél-koreai sztárrendezők (Kim Ki-duk, Park Chan-wook, Bong Joon-ho) világszerte forgalmazott alkotásaiig terjed.
Jelen tanulmány a dél-koreai film új évezredbeli reneszánszának intézményi hátterét vizsgálja. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy megmagyarázzam a kortárs filmművészet egyik legvirulensebb filmgyártása felívelésének strukturális okait, ekként a filmpolitika, a finanszírozás, a gyártás, a forgalmazás és a bemutatás kérdéseire összpontosítok, miközben definiálok olyan kulcsfogalmakat, mint az új koreai film és a tágabb kontextusban használatos koreai hullám (hallyu).



Változások kora

Noha a dél-koreai filmgyártás arculatát alapvetően meghatározó 1962-es filmtörvényt több ízben is módosították (1963, 1966, 1970, 1973), lényeges változtatás nem történt a rendszerben: a kormányzat szigorú kritériumok felállításával (kötelező állami engedély birtoklása, technikai feltételek megszabása, foglalkoztatottak minimális számának kikötése, legalább évi 15 nagyjátékfilm elkészítésének kötelezettsége) lecsökkentette a filmstúdiók számát, emellett importkvótát alkalmazott, a filmgyártást pedig közvetlenül összekötötte a külföldi mozgóképek behozatalával. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az a koreai filmstúdió, amely évente elkészített és bemutatott három nagyjátékfilmet, jogosultságot nyert egy hollywoodi sikerfilm behozatalára. A modell az eredeti elképzelések szerint azt volt hivatott szolgálni, hogy az importálásból befolyt profitot visszaforgassák a helyi filmgyártásba, valójában azonban arra sarkallta a koreai filmstúdiókat, hogy a lehető legkisebb költségvetésből a legrövidebb idő alatt, nagy számban állítsanak elő mozgóképeket pusztán azért, hogy minél több külföldi alkotást hozhassanak be az országba. A hollywoodi import filmek rendkívül csekély száma miatt üzleti kockázattól egyáltalán nem kellett tartaniuk, hiszen komoly eseménynek számított egy-egy amerikai premier, ugyanakkor az üzleti hasznuk legjava innen származott. A visszájára elsült protekcionista filmpolitika természetszerűleg azt eredményezte, hogy a helyi stúdiók nem voltak érdekeltek sem a minőségi filmprodukciók előállításában, sem pedig a filmes infrastruktúra fejlesztésében.
Lényegi változásokat csupán a filmtörvény ötödik (1984) és hatodik (1986) módosítása hozott: míg előbbi a gyártási szisztémára, utóbbi a forgalmazásra volt forradalmi hatással. Az ötödik módosítás legfontosabb újításai között szerepelt a koreai filmstúdiók számára kötelező állami engedélyezés eltörlése és egy egyszerű regisztrációs rendszer bevezetése (jóval kedvezőbb, évi egy nagyjátékfilm gyártási kötelezettségével), a független producerek/produkciós cégek belépésének a regisztrációs rendszer keretein kívül való engedélyezése, valamint a filmgyártás és a filmimportálás fentebb jellemzett, merőben kontraproduktív kapcsolatának szétválasztása. Ennek eredményeként a filmgyártással foglalkozó vállalkozások száma 1985 és 1989 között megnégyszereződött, egyúttal pedig lehetőséget adott a filmiparba való belépésre olyan fiatal producereknek, akik már új szemléletet képviseltek, és a későbbiek folyamán kulcsszerepet játszottak a dél-koreai film felfuttatásában.



A filmtörvény hatodik módosítására az Amerikai Filmexport Szövetség (MPEAA) lobbitevékenységének hatására megkötött kétoldalú filmegyezmény miatt volt szükség, amely az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság között jött létre 1985-ben. E módosítás engedélyezte a külföldi filmstúdióknak a helyi kirendeltségek létrehozását Dél-Koreában, eltörölte továbbá az importált filmek számára vonatkozó kvótát, valamint megszüntette a behozott filmekre vonatkozó adófizetési kötelezettséget. Az évtizedeken át gazdasági védettséget élvező, technológiai és infrastrukturális értelemben elmaradott koreai filmipar egyik pillanatról a másikra került versenyhelyzetbe, ahol is a protekcionizmus utolsó fegyvere a hazai produkciókra vonatkozó vetítési kvóta maradt: az ország valamennyi mozijának törvényi kötelessége volt a koreai mozifilmek vetítése az év 106–146 napjában.
1985 és 1989 között csaknem húszszorosára nőtt az importált filmek száma: elárasztották a koreai piacot az amerikai, hongkongi és európai filmek, miközben a régi forgalmazási rendszer megoldásai érvényüket vesztették. Míg korábban biztos anyagi sikert jelentett egy-egy külföldi film behozatala, e gyakorlat jövedelmezősége a drasztikusan megnövekedett kínálat hatására teljesen kiszámíthatatlanná vált. Az amerikai stúdiók az 1980-as évek végére kiépítették saját kirendeltségeiket, amelyek az anyavállalaton keresztül gyakorlatilag korlátlan tőkével rendelkeztek: maguk intézték a marketinget és a forgalmazást, megkerülve a koreai disztribútorokat. Ilyen versenytársak mellett korántsem meglepő, hogy az összeomlás szélére került a helyi filmipar: míg 1984-ben 38,5%, 1993-ra már csupán 15,9% volt a koreai filmek piaci részesedése. Az egységfrontba tömörült, hevesen tiltakozó koreai filmszakma szabályos terrorakció-sorozata bármely anekdotagyűjteményben megállná a helyét.
A finanszírozás nemkülönben újragondolásra szorult: a korábbi gyakorlat szerint a koreai filmstúdiók még az adott filmjük elkészülte előtt eladták a forgalmazás jogát a területi disztribútoroknak (ide nem értve Szöult, ahol megtartották maguknak a bemutatás jogát), hogy saját tőkéjükön felül ily módon fedezzék a gyártási költségeket. Az amerikai stúdiók kirendeltségei által alkalmazott országos forgalmazási szisztéma feleslegessé tette a területi forgalmazók létét, így a koreai filmvállalatok elvesztették legfontosabb befektetőiket is. Ezt az űrt Dél-Korea tehetős óriásvállalatai, az ún. jaebeolok töltötték ki. Az LG, a Samsung és a Daewoo a videoforgalmazási jogok megszerzésében volt érdekelt (lévén videolejátszó-gyártással is foglalkoztak), ám az amerikai stúdiók már nem rajtuk, hanem a saját koreai kirendeltségeiken keresztül intézték a videoforgalmazást is. A jaebeolok ekként a hazai filmek videoforgalmazási jogait kívánták megszerezni, ám a kivirágzó videopiac jelentősen megemelte az árakat: a jaebeolok válaszlépésként beszálltak a koreai filmek finanszírozásába, hogy aztán olcsóbban juthassanak hozzá a busás haszonnal kecsegtető videoforgalmazás jogához. A sort a Samsung nyitotta 1992-ben, amikor is a Gyeolhon iyagi (Történet a házasságról) című alkotás gyártási költségeinek 25%-át finanszírozta. Kezdetben csupán az összköltség töredékét állták a jaebeolok, az évtized közepére azonban az vált gyakorlattá, hogy teljes egészében ők finanszírozzák az egyes filmprodukciókat. Azzal, hogy kizárólagos szerződéseket kötöttek újonnan alakult filmgyártó vállalatokkal, biztosították az állandó filmkibocsátást, miközben kiterjesztették hatalmukat a filmszektor egészére: a forgalmazási és bemutatási jogok egésze (mozi, videó, televízió) mellett így már a gyártási szakaszt is befolyásolni tudták. Nagyszabású vertikálisan integráció játszódott tehát le – akárcsak Hollywood klasszikus korszakában a nagyhatalmú stúdiók között.
A jaebeolok tevékenységének legnyilvánvalóbb hatása a hazai filmek költségvetésének radikális növekedése, illetve ezzel párhuzamosan azok számának csökkenése volt. Ugyancsak hangsúlyozandó az a tény, hogy a helyi filmipar pénzügyi átláthatóságán, transzparens és hatékony működésén is rengeteget javítottak ezen óriásvállalatok: a szerződésben álló produkciós cégeknek részletesen el kellett számolniuk a költségekkel a konglomerátumok felé. Nemkülönben óriási szerepet játszottak a koreai filmes infrastruktúra fejlesztésében, valamint az amerikai stúdió-kirendeltségekkel szemben ténylegesen versenyképes országos forgalmazási hálózat kiépítésében.
Amikor a jaebeolok az 1997-es ázsiai pénzügyi válság hatására kiléptek a koreai filmiparból, egy megerősödött, életképes filmgyártást hagytak maguk után. Távozásukkal szinte egy időben új szereplők jelentek meg a finanszírozás területén: a pénzügyi piac befektető csoportjai (például: Ilshin Investment Co., Kookmin Venture Capital, Mirae Asset Investment Co.). Elsősorban a Kim Dae-jung kormányzat (1998–2003) által nyújtott kedvezmények, illetve az a tény vonzotta e területre őket, hogy más működő tőkeberuházással ellentétben a filmiparban relatíve gyorsan megtérült egy-egy befektetés. A kormányzat ösztönzésére speciális befektetési alapokat hoztak létre, hogy több filmet egyszerre tudjanak pénzelni a befektetők, ekként megosztva egymás között az üzleti kockázatot. Szemben a jaebeolokkal, ezek a pénzügyi vállalkozások kizárólag a tőkét biztosították a filmprodukciók számára, nem kívántak belefolyni a forgalmazásba és a gyártásba. Mindezek eredményeként a 2000-es évek közepére a következőképpen oszlottak meg egy koreai film gyártási költségei: megközelítőleg 30–30%-ot fizettek a forgalmazók és a befektetők, míg a maradék 40% egyéb forrásokból (köztük például a gyártó stúdiótól) folyt be.



A sikerkorszak krónikája

Noha az 1997-es ázsiai pénzügyi krízis általános depresszióba sodorta az országot (Dél-Korea akkori második legnagyobb jaebeolja, a Daewoo csődje azóta is emlegetett, különösen hírhedt eset), a helyi filmiparra ironikus módon mégis kedvező hatást gyakorolt: mivel a koreai won értéke a felére csökkent, a hatalmas árfolyamveszteséget elkerülendő a forgalmazók eltekintettek a hollywoodi filmek behozatalától, és helyette inkább a hazai alkotásokra koncentráltak. A multiplex-mozik elterjedése, karöltve a koreai filmekre vonatkozó évi vetítési kvótával, hasonlóképp jótékony hatással volt a helyi filmpiac helyzetére. Míg 1997-ben országszerte mindössze 497 vásznon folyt vetítés, ez a szám 2004-re csaknem triplájára (1451) nőtt. Ezzel szoros összefüggésben a jegyeladás is az egekbe szökött: 1998-ban csupán 50,2 millió embert számlált e mutató, 2002-ben viszont már több mint a kétszeresét: 105,1 milliót.
2011-ből visszatekintve, amikor már 400–700 mozivásznon egyidejűleg mutatják be a helyi sikerfilmeket, látszólag megmosolyogtatónak tűnik az, hogy az ország nézettségi örökranglistájának csúcsáról a Titanicot letaszító Swiri (1999) 24 vásznon nyitott a tízmilliós népességű Szöulban, ám ha összehasonlítjuk az addigi dél-koreai csúcstartó (Seopyeonje [Panszori énekesek], 1993) 3 vásznas fővárosi szereplésével, máris szembeszökő lesz a különbség. A Swiri vált a koreai blockbusterek prototípusává: melodrámába csomagolt, akciódús kémtörténete semmivel sem maradt alul a látványorientált hollywoodi mainstream mozikkal szemben, miközben a két Korea ellentétére épülő témaválasztásával hű maradt a lokális viszonyokhoz. Kang Je-gyu alkotásával a magabiztos, minden tekintetben professzionálissá és versenyképessé vált dél-koreai filmgyártás új korszakba lépett: a nyolcvanas évek közepén indult modernizációs folyamat eredményeképp elhárult valamennyi (politikai, gazdasági, technológiai, személyi) akadály, amely évtizedeken át megbéklyózta e nemzeti filmipart. A Swiri végül több mint hat millió eladott jeggyel zárta szereplését, utat mutatva ezzel a korábban kockázatosnak vélt, ambiciózus koreai filmprodukcióknak: a Swiri nézettségi- és bevételi rekordját előbb Park Chan-wook – ugyancsak az észak-déli szembeállásra koncentráló – munkája, az Összevont biztonsági övezet (Gongdonggyeongbiguyeok JSA, 2000), majd pedig Kwak Kyung-taek Chingu (Barát, 2001) című, nosztalgikus színezetű gengszterdrámája döntötte meg. A következő lépcsőfokot a korábban teljességgel elképzelhetetlennek hitt 10 milliós nézőszám meghódítása jelentette. Ez alig néhány hónap eltéréssel két dél-koreai filmnek is sikerült: mind a 2003 decemberében bemutatott Silmido (Silmi sziget), mind pedig a 2004 februárjában debütáló Harcosok szövetsége (Taegeukgi hwinallimyeo) kevesebb mint két hónap leforgása alatt lépte át e lélektani határt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 49 milliós népességű Koreai Köztársaság minden ötödik állampolgára látta az említett két, megint csak jellegzetesen nemzeti témákra épülő mozit (előbbi az észak-koreai diktátor likvidálására a hatvanas évek végén kiképzett merénylő-csapat históriáját dolgozta fel, utóbbi a koreai háborúban játszódott). A dél-koreai filmreneszánszot nézőszám tekintetében Bong Joon-ho The Host – A gazdatest (Goemul, 2006) című munkája tetőzte be, amely a mai napig a koreai gyártású produkciók nézettségi örökranglistájának első helyén áll a maga 13 milliós jegyeladási rekordjával (ez Dél-Korea populációjának 26,5%-a). A 2006-os esztendő egyúttal a dél-koreai filmipar évtizedes csúcsteljesítményét is jelezte: a jegyeladási mutató meghaladta a 150 milliót, a hazai nagyjátékfilmek piaci részesedése pedig elérte az egészen bámulatos 63,8%-ot.



A 2006-os év sikerei optimizmusra adhattak okot, ugyanakkor elfedték a filmipar azon strukturális problémáit, torzulásait, amelyek átmeneti visszaesést eredményeztek az elkövetkező esztendőkben. Dél-Koreában ekkorra már olyan mennyiségben bocsátottak ki nagyköltségvetésű alkotásokat, hogy az nem vált fenntarthatóvá: csupán néhány munka termelt profitot, a játékfilmek döntő többsége veszteséges vállalkozássá vált a folyamatosan növekvő produkciós- és marketingköltségek, a 2000-es évek második felében megcsappant filmexport, az elhanyagolható tévés eladások, illetve a gyakorlatilag haldokló dvd-piac következtében. A dvd- és a moziforgalmazás elképesztő bevételi különbségeit jól példázzák a 2006-os adatok: míg dvd-eladásból összesen 72 millió dollár, a filmszínházak vetítéseiből 954 millió dollár folyt be. Az online kalózkodás miatt a hazai piacon a koreai filmek életképességét szinte kizárólag a mozis bemutatás határozta és határozza meg a mai napig: az összbevétel 70–80%-a innen származik, ekként a mozikasszáknál gyengén szereplő alkotások sorsa végleg megpecsételődik. Noha a helyi alkotások magas piaci részesedése megkérdőjelezte a vetítési kvóta tényleges funkcióját, demoralizáló hatása mindenképpen volt a kvótaszám 2006-os megfelezésének, amely így 73 napra csökkent. A koreai filmek piaci részesedése mindezen tényezők hatására 2007-ben 50%-ra, 2008-ban pedig 42,1%-ra esett vissza. A vonatkozó 2009-es adat azonban a filmipar életképességét jelzi, amely a költségcsökkentés és az átstrukturálás sikerét példázza a maga 48,7%-os eredményével. A Koreai Filmtanács (KOFIC) 2010-es kimutatása szerint a hazai filmek piaci részesedése 46,5%-os volt: ez az adat előrevetíti, hogy a 2010-es években vélhetően konszolidálódik a helyzet és beáll egy 50% körüli (plusz-mínusz 2–3%), hosszú távon is reálisan fenntartható érték. Az idei esztendő első félévi kimutatása ezt a feltevést bizonyítja a koreai film 48%-os piaci részesedésével.

Mit ér a film, ha koreai? – A nemzetközi és a magyar színtér tendenciái

Az új koreai mozi (Choi Jin-hee szerint: a második koreai filmreneszánsz) rendkívüli diverzitása miatt nehezen megragadható fogalom, ugyanakkor a keretei kijelölhetők: rendezőegyéniségei az 1990-es évek második felében debütáltak, és markánsan elhatárolták magukat a korábbi filmes generációktól. Közös céljuk a helyi filmművészet megújítása volt; az új koreai film főbb jellemzői közt a döntően fiatal korosztályból álló célközönséget, illetőleg a műfajorientált (továbbá műfajvegyítő) filmkészítést említhetjük.
A hallyu (szó szerint: koreai hullám) ezzel szemben egyrészről kizárólag regionális/globális kontextusban értelmezhető, másrészről pedig nem korlátozódik csupán a filmművészetre, hanem átfogja a koreai (pop)kultúra egészét a könnyűzenétől a televíziós sorozatokon és a képregényeken (manhwa) át a koreai konyhaművészetig. Magát e fogalmat első ízben kínai újságírók használták a kilencvenes évek végén a koreai popkultúra hirtelen jött népszerűsége kapcsán. A filmiparhoz hasonlóan az új évezred fordulóján katapultáló és Dél-Korea országimázsa szempontjából is rendkívüli jelentőségű koreai hullám Kína mellett Japánra és a délkelet-ázsiai régió egészére komoly hatást gyakorolt, az elmúlt néhány év fejleményei pedig már a jelenség globális jellegéről tanúskodnak. A hallyun belül mindenekelőtt a televíziós sorozatok, nem pedig az egészestés filmek dominálnak, elsősorban innen léptek elő ünnepelt pán-ázsiai sztárok (Bae Yong-joon, Choi Ji-woo, Lee Young-ae, Jang Dong-gun, Lee Byung-hun, valamint az énekes-színész Rain): közülük egyesek amerikai filmszerepeikkel egyenesen a globális sztárstátusz megszerzése felé tettek lépéseket (Lee Byung-hun, Rain, Jang Dong-gun).
A fenti, Ázsia-szerte jól csengő nevek szerepeltetése a koreai nagyjátékfilmek exportját is jótékonyan befolyásolta, ám mindez nem lett volna lehetséges egy fontos intézményi feltétel nélkül: a koreai forgalmazók 1999-ben nyitottak első ízben nemzetközi eladásokkal foglalkozó részlegeket. Mindezek eredményeképp a hazai filmek kiviteléből származó bevétel 1999 és 2004 között 6 millióról 58 millió dollárra, vagyis csaknem a tízszeresére nőtt. A dél-koreai filmek legnagyobb felvevőpiaca az elmúlt tíz esztendőben nem változott: Japánban adhatók el a legdrágábban a helyi mozgóképek, a különösen intenzíven körülrajongott koreai filmhéroszok (például Bae Yong-joon) esetében ráadásul nem ritka a forgatás megkezdése előtti tranzakció sem (lásd Oechul [Áprilisi hó]). A koreai filmexport csúcsévében, 2006-ban például a 76 millió dolláros kiviteli profitból 60 millió japán forgalmazóktól származott.
A bevezetőben említett, A-kategóriás fesztiválokon elért rangos elismerések és az Egyesült Államok egyes filmstúdióinak eladott remake-jogok mellett a Dél-Koreában megrendezett nemzetközi filmfesztiválok is fontos szerepet játszanak a helyi mozgóképek népszerűsítésében. A Koreai Köztársaság második legnépesebb városában (Busan) 1996 óta rendeznek mozgóképes seregszemlét: e hangulatos kikötőváros fesztiválja az új évezredre a távol-keleti térség legjelentősebb filmes eseményévé nőtte ki magát. Rangját mi sem jelzi jobban annál, hogy az itt sikerrel szereplő hazai alkotások gyakran nyernek meghívást Berlinbe vagy Cannes-ba. Mindemellett a busani szemle azon retrospektív vetítéssorozatai sem elhanyagolhatók, amelyek a koreai filmtörténet jeles, ám nemzetközi szinten ismeretlen filmszerzőire hívják fel a közönség figyelmét (Kim Ki-young, Yu Hyeon-mok, Lee Man-hee, Shin Sang-ok, Kim Soo-yong). A fesztivál keretei között 1998 óta megrendezésre kerülő, úgynevezett Busani Promóciós Terv szerepe nemkülönben relevánsnak mondható a térség filmiparában, hiszen alkalmat ad a kész forgatókönyvvel rendelkező ázsiai alkotók, a koprodukciós partnerek és a befektetők találkozására. A busani mellett említésre érdemes még az 1997-ben Bucheon városában megszülető Nemzetközi Fantasztikus Filmfesztivál, a 2000-től megrendezésre kerülő, Jeonju-i Nemzetközi Filmfesztivál, illetve legújabban (2007-től) a Szöult helyszínül választó Chungmuro Nemzetközi Filmszemle.



Elsőre talán meglepően hangozhat, de Magyarország európai szinten kifejezetten fogékonynak mondható a hallyu vonatkozásában. Koreai képregény-sorozatok tekintetében bőséges a kínálat (az Árnybírótól a Tarot cafén át A vízisten menyasszonyáig), a koreai könnyűzenét több blogoldal, illetve egy több mint háromszáz magyar fiatalt vonzó, koreai és japán popzenére specializálódott rendezvénysorozat (Shinshoku Fever) népszerűsíti, ám valódi pionírszereppel hazánk egy sorozat kapcsán büszkélkedhet: Európában elsőként (2008 márciusától) Magyarországon sugároztak koreai televíziós szériát (A palota ékköve [Daejanggeum, 2003]). Ezen eseményről még a Koreai Köztársaság hivatalos honlapja is a főoldalon, kiemelt cikkel emlékezett meg. A hallyu történetének egyik legnézettebb teleregényét a magyar nézők is kedvezően fogadták, ezért a Magyar Televízió további két dél-koreai történelmi szériát (sageuköt) is műsorra tűzött: 2010 októberének végén A Silla királyság ékkövét (Seondeok yeowang, 2009), 2011 februárjának végén pedig A királyi ház titkait (Dong Yi, 2010). A honi moziforgalmazás kapcsán elsősorban Kim Ki-duk (Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz [Bom, yeoreum, gaeul, gyeoul geurigo bom], Bin-jip – Lopakodó lelkek) és Park Chan-wook (Oldboy, Lady Vengeance: A bosszú asszonya [Chinjeolhan geumjassi]) jelenti a koreai filmet a hazai nézők számára, noha az ország alkotásait már korábban (2000, 2001) is volt lehetőség megismerni a budapesti Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon. Szinkronban Kim Ki-duk karrierjének felívelésével, a Titanic 2001-ben két filmes összeállítással emelte be a magyar filmes köztudatba e Dél-Koreában megvetett, ám a nemzetközi szemléken nagy sikerrel szereplő rendezőt; külön dél-koreai szekcióval 2007-ben jelentkezett a fesztivál. A megismerés nemkülönben releváns hazai fóruma a Koreai Köztársaság nagykövetsége által az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett Koreai Filmhét (2007, 2009, 2010, 2011). DVD-n a hazai filmszínházakban bemutatott munkáknál bővebb a kínálat: tudomásom szerint a magyar DVD-forgalmazás történetében összesen 34 darab dél-koreai nagyjátékfilm került kiadásra, ezek egy része azonban jelenleg – sajnálatos módon – már nem hozzáférhető. Legújabb fejleményként az Örökmozgó Filmmúzeum 2010 májusában indult, havi rendszerességgel megrendezésre kerülő koreai filmklubja említhető.
A koreai kultúra – ekként a koreai filmművészet – iránt érdeklődőknek alighanem 2012 első negyedévében köszönt be a Kánaán: a Koreai Köztársaság nagykövetsége szerint ugyanis ekkor esedékes az ezer négyzetméter alapterületű, budapesti Koreai Kulturális Intézet megnyitása, amely többek között külön vetítőteremmel és DVD-tárral is fel lesz vértezve.



A dél-koreai kultúra iránti magyarországi érdeklődés újabb szép példája a Metropolis jelen összeállítása is. Az itt szereplő tanulmányok két részre oszthatók: az egyik csoport egy meghatározott jelenség kapcsán általános megállapításokat fogalmaz meg a koreai filmművészetről, míg a másik csoport nemzetközileg releváns dél-koreai szerzői életműveket vesz szemügyre. Shin Chi-yun és Julian Stringer közösen jegyzett írása (A mozi ostroma – A Swiri-szindróma) az új koreai mozi egyik mérföldköve, a Swiri kapcsán vizsgálja meg a koreai blockbuster fogalmát, továbbá elemzi a koreai sikerfilm kialakulásának okait és következményeit. Darcy Paquet munkája (Piaci kilengések – A tőzsdei jegyzések és a koreai filmipar) a filmfinanszírozás oldaláról ad részletes képet: bemutatja a koreai filmipar és a helyi tőzsde kapcsolatát, valamint az e nászból fakadó sikereket és kudarcokat. Nikki J.Y. Lee tanulmányával (Üdvözlet a bosszú urának! – Hogyan lett Park Chan-wookból transznacionális szerző) térünk át a rendezői életművek világába. Az itthon is jól ismert Park Chan-wook sztárrendező-státuszának körbejárása után Christina Klein azt veszi szemügyre, hogy Bong Joon-ho miként írja felül, hogyan értelmezi át az amerikai filmműfajokat az alkotásaiban (Miért érdemes az amerikanisztikának a koreai filmről gondolkodnia, avagy a transznacionális műfajokról Bong Joon-ho filmjeiben). Végezetül Kim Kyung-hyun kimerítő elemzése következik, amely az egyik legjelentősebb, ugyanakkor Magyarországon szinte teljességgel ismeretlen dél-koreai szerző, Hong Sang-soo első három nagyjátékfilmjét tanulmányozza a sajátos narratíva szempontjából (Túl korán vagy túl későn – Időbeliség és ismétlődés Hong Sang-soo filmjeiben). Összeállításunk amellett, hogy betekintést enged az elmúlt évtized egyik legfontosabb nemzeti filmgyártásába, bízvást nevezhető hiánypótlónak a magyar filmes szakirodalomban.

1 komment

Címkék: exkluzív


2011.11.09. 20:48 namhanman

Emlékeztető: Metropolis lapbemutató november 14-én!

A Metropolis szerkesztőségi közleményét idézem:

"Kedves Barátunk!

Örömmel jelentjük, hogy megjelent a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2011/2. száma Kortárs dél-koreai film címmel.

Lapbemutatónkat 2011. november 14-én (hétfőn) tartjuk az Örökmozgóban (1073 Budapest, Erzsébet krt. 39.), amelyet a koreai filmklub novemberi vetítése követ majd. A 45 percesre tervezett lapbemutató 19:30-kor kezdődik és ingyenes, míg a 20:30-kor kezdődő vetítésre a filmklub megszokott árai lesznek érvényesek (felnőtt jegy: 600 Ft, diák: 400 Ft, nyugdíjas: 300 Ft). A helyszínen az új lapszám kedvezményes áron lesz megvásárolható!

A lapbemutató-beszélgetés résztvevői az összeállítás két szerkesztője, Teszár Dávid és Vincze Teréz, valamint Varró Attila lesznek. A levetítésre kerülő filmalkotás pedig az egyik legfontosabb kortárs dél-koreai szerző, Lee Chang-dong Oázis (Oasis) című 2002-es munkája, amely eddig még nem volt látható Magyarországon. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A számban olvashatóak a koreai film kulturális kontextusát meghatározó koreai populáris kultúrával, a filmipar anyagi-finanszírozási kérdéseivel foglalkozó írások, illetve a dél-koreai blockbuster jelenségét és annak Hollywoodhoz való viszonyát tárgyaló szövegek is. A filmrendezők közül ezúttal két sikerszerző (Bong Joon-ho: The Host – Gazdatest; Park Chan-wook: Oldboy), és egy határozottan művészfilmes alkotó (Hong Sang-soo) került kiemelésre.


Ízelítő a cikkekből:

Teszár Dávid: Lokális és globális sikerek – A dél-koreai filmreneszánsz intézményi háttere

"A 2000-es évek dél-koreai mozijának sikertörténete kétirányú: mindenekelőtt a hazai filmek piaci részesedésére kell felhívni a figyelmet, amely az elmúlt évtizedben négy esztendő kivételével (2000, 2002, 2008, 2009) megbízhatóan 50% fölött volt, másként fogalmazva a dél-koreai filmek kiütéses győzelmet arattak a hollywoodi import ellenében. Másrészről a nemzetközi eredmények is impozáns képet mutattak: a skála a rangos A-kategóriás filmfesztiválokon elnyert díjaktól a remake-jogok eladásán át (például: Az én szeszélyes barátnőm, Két nővér) egészen a dél-koreai sztárrendezők (Kim Ki-duk, Park Chan-wook, Bong Joon-ho) világszerte forgalmazott alkotásaiig terjed."


Darcy Paquet: Piaci kilengések – A tőzsdei jegyzések és a koreai filmipar

"Aligha véletlen egybeesés, hogy a dél-koreai mozifilmnek a kilencvenes évektől napjainkig számon tartott kreatív újjászületése egybevág a koreai filmesek számára hozzáférhető anyagi források óriási mértékű bővülésével és diverzifikációjával. A kockázati tőke, az állami támogatás, a nagy üzleti konglomerátumok (az ún. koreai jaebeol-ok) szponzorációja és a televíziós támogatás mellett még az interneten gyűjtött magánadományok is fontos szerepet kaptak a folyamatban. A gyártó- és forgalmazó vállalatok bejegyzése a helyi tőzsdéken olyan újabb finanszírozási forma volt, amely a 2000-es évek közepére vált igazán jelentős tényezővé."


Shin Chi-yun − Julian Stringer: A mozi ostroma – A Swiri-szindróma

"Az akciófilmként, akcióthrillerként, kémthrillerként, koreai valamint hollywoodi stílusú blockbusterként is jellemezett Swiri lázba hozta a helyi közönséget, mivel olyan látványosságok sorát kínálta, melyeket azelőtt még nyilvánvalóan sosem tálaltak fel a koreai közönségnek. A Swiri a politikai hírszerzésről és gyilkosságról szól, és az akciót és a feszültséget romantikával és melodrámával elegyítette, miközben az észak-koreai különleges ügynököket azok dél-koreai megfelelőivel állította szembe."


Christina Klein: Miért érdemes az amerikanisztikának a koreai filmről gondolkodnia, avagy transznacionális műfajok Bong Joon-ho filmjeiben

"…az alábbiakban két olyan filmre összpontosítok, melyek jól példázzák a dél-koreai filmipar kritikus viszonyulását az Egyesült Államokhoz és annak elsőszámú kulturális iparágához: Bong Joon-ho A halál jele (2003) és a The Host – A gazdatest (2006) című filmjéről lesz szó. A dél-koreai filmipart azért választottam, mert ma – Hollywood után – talán a legfontosabb filmipara a világnak. Az elmúlt évtized folyamán páratlanul megerősödött üzleti értelemben, tartósan ontva a népszerű és kritikailag is elismert filmeket, amelyek véget vetettek Hollywood több évtizede tartó dominanciájának a koreai mozikban. Ennek eredményeképp Korea a világ minden táján irányadóvá vált a filmipar vezetői számára, akik arról áhítoznak, bárcsak sikerülne saját piacukon Hollywood gazdasági jelenlétét mérsékelniük."


Nikki J.Y. Lee: Üdvözlet a bosszú urának! Hogyan lett Park Chan-wookból transznacionális szerző

"Park esete érdekes példája annak, hogy hogyan teheti magáévá egy „távol-keleti” rendező a transznacionális szerzőiség kortárs gyakorlatát. A cannes-i díjazás biztosította, hogy Park és az Oldboy nemzetközi hírneve elég elsöprő legyen ahhoz, hogy felkeltse a hollywoodi producerek érdeklődését. Ennek eredményeképp a hollywoodi stúdiók le is csaptak Park két filmjének – az Oldboy és a Összevont biztonsági övezet: JSA (2000) – remake-jogaira, Parkot magát pedig számos hollywoodi cég kereste meg olyan filmajánlatokkal, mint Sam Raimi Gonosz halottjának (Evil Dead, 1981) tervezett remake-je. Eközben úgy tűnik, hogy Dél-Koreában a cannes-i díjnak nagy szerepe volt abban, hogy Park elfoglalhatta a koreai filmművészetet képviselő „nemzeti szerzői filmes” státuszát."


Kim Kyung-hyun: Túl korán vagy túl későn – Időbeliség és ismétlődés Hong Sang-soo filmjeiben

"Hong Sang-soo … a holtidőt – vagyis az időbeli szakaszt, amelyben az emberek tétlenségre kárhoztattak – használja ki a drámai töltet megteremtéséhez. Hong figurái még munka közben is folyamatosan időt húznak, saját eredményességüket akadályozva arról ábrándoznak, hogy kiszakadjanak a monoton hétköznapokból. Akár korán, akár későn érkeznek valahová, számukra mindig képződik valamennyi holtidő, és a rendező filmjeit meghatározó áldásos találkozások, szédületes poénok és lebilincselő szituációk pontosan ezen tétlen pillanatokban valósulnak meg. Az emberek várakozásának sokféle oka lehet: rossz időbeosztás, döntésképtelenség, elhúzódó bürokratikus ügyek, forgalmi dugó, váratlan telefonhívások és találkozók, egyszerű felelőtlenség és feledékenység – az iménti okok többé-kevésbé mind megtalálhatóak az állandóan várakozó alakokat szerepeltető Hong filmjeiben."

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.10.25. 02:31 namhanman

Koreai Filmhét november 28-tól az Uránia moziban!

Idén november 28. és december 2. között kerül megrendezésre a Koreai Filmhét az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A filmek száma a tavalyihoz képest ugyan a felére (ötre) csökkent, ám örömmel jelenthetem, hogy messze ez az eddigi legerősebb program. Ráadásul egy kivételével az összes vetítés ingyenes lesz! Lássuk napi lebontásban, miről beszélek:

- November 28. (hétfő), 18.00: ünnepélyes megnyitó, nyitófilm: Öreg barátom (Old Partner, 2008). Ez egy zártkörű vetítés lesz, kizárólag meghívóval látogatható.
- November 29. (kedd), 19.00: A barátom és a felesége (My Friend & His Wife, 2006)
- November 30. (szerda), 19.00: Ügynök a barátnőm (My Girlfriend is an Agent, 2009)
- December 1. (csütörtök), 18.00: Happy End (1999)
- December 2. (péntek), 19.00: Álom (Dream, 2008)

Egy kicsit részletesebben is nézzük meg a programot, angol feliratos trailerekkel feldúsítva:

Öreg barátom (워낭소리 aka. Old Partner)

Az Öreg barátom egy kisköltségvetésű, független dokumentumfilm egy idős, vidéki földműves-házaspárról és az ő hasonlóképp vén, 40 esztendős, hűségesen szolgáló ökrükről –- ki gondolná, hogy ez a mozi volt az utóbbi évek legnagyobb filmszenzációja Dél-Koreában? Lee Chung-ryoul hatalmas szívvel rendelkező, humanista alkotása márpedig 2009 elején két hétig vezette az ország nézettségi ranglistáját a hollywoodi szuperprodukciók ellenében, összesen pedig 3 millióan váltottak rá jegyet. Ez az óriási siker alighanem annak köszönhető, hogy az Öreg barátom az eltűnőben lévő, hagyományos paraszti világot dokumentálja, amelynek hívószavai a derűs életszemlélet, a természettisztelet és a munkához való alázat.

 

Happy End (해피엔드, 1999)

Miután Min-gi, a teszetosza férj elveszíti az állását, munkakeresés helyett inkább otthon marad, ő viszi a háztartást, neveli a kislányát és szabadidejében romantikus regényeket olvas. Kenyérkeresővé előlépett felesége, Bo-ra egy jól menő, elit angol nyelvintézetet üzemeltet, miközben folyamatosan csalja a házastársát a nála jóval fiatalabb szeretőjével. Amikor Min-gi tudomást szerez az afférról, kíméletlen bosszút esküszik…
Az elsőfilmes Jeong Ji-woo komplex jellemekkel dolgozik a nemi szerepeket kiforgató Happy Endben: nincsenek jó és rossz figurák, csak gyarló és esendő emberek. Méregerős családi drámájának tartópilléreit a kortárs dél-koreai mozi legragyogóbb színésznője (Jeon Do-yeon) és legzseniálisabb színésze (Choi Min-shik) alkotja.

 Ügynök a barátnőm (7급 공무원 aka. My Girlfriend is an Agent, 2009)

Soo-ji (Kim Ha-neul) harcedzett amazon a titkosszolgálat kötelékein belül, aki olyannyira profi, hogy sokáig még a barátja, Jae-joon (Kang Ji-hwan) eszén is túljár. Jae-joon azonban egy napon megelégeli a színjátékot és szakít a magát utazási ügynöknek álcázó barátnőjével. Noha egyikük sem számít rá, három esztendő elteltével ismét összehozza őket a sors, amikor Jae-joon a koreai Nemzetbiztonsági Hivatalnál kezd el dolgozni: a zöldfülű férfit és a veterán hölgyet egymás tudta nélkül osztják be ugyanarra a titkos küldetésre…
Az Ügynök a barátnőm egy helyi sztárszínész-duót felvonultató, könnyed, szórakoztató mozi, amely sikerrel vegyíti a romantikát, az akciót és a humort.


A barátom és a felesége (나의 친구, 그의 아내 aka. My Friend & His Wife, 2006)

A barátom és a felesége egy bensőséges, háromszereplős kamaradráma, amely egy családcentrikus, áldozatkész szakács, annak fodrász felesége és egy gazdag, törtető bróker egymáshoz fűződő kapcsolatát mutatja be, a téma egyszerűségéhez idomuló puritán formában. A játékidő első felében a sorkatonaság alatt örök barátságot fogadó két férfi mindennapi életéről kapunk részletes képet, egy szerencsétlen tragédia azonban derékba töri a házaspár életét, és felforgatja a triumvirátus egymáshoz fűződő kapcsolatát. Shin Dong-il direktor mindent ráhagy a három nagyszerűen teljesítő színészember dinamikájára; súlyos morális kérdésekről értekező, allegorikus története letaglózó erejű látlelet az emberi természetről.

Álom (비몽 aka. Dream, 2008)

A dél-koreai művészfilm elsőszámú sztárrendezőjének 15. nagyjátékfilmjében Jin (Odagiri Jo) felriad egy olyan rémálomból, amelyben ő egy közlekedési balesetet okozott. Felzaklatva rögvest autóba ül és elvezet a megálmodott ütközés helyszínére, ahol kiderül, hogy valóban megtörtént az eset. Az elkövető, Ran (Lee Na-young) tagadja, hogy bármi köze lenne a balesethez, állítása szerint ugyanis ő végig aludt az otthonában. Jin rádöbben, hogy a lány alvajáróként ténylegesen véghezvisz mindent, amit ő megálmodik…
A Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz, a Bin-jip – Lopakodó lelkek és Az íj direktora gazdag szimbolikájú művet alkotott, amely az álom és a valóság kérdéskörét vizsgálja.

3 komment

Címkék: hírek


2011.10.24. 22:54 namhanman

Jön! Jön! Jön!

Ne feledjétek: november 14-én lapbemutató!

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.10.20. 19:13 namhanman

Shinshoku Fever #9

sf9web.jpg

November 5-én immár a kilencedik kiadással érkezik a Shinshoku Fever elnyűhetetlen csapata. Mint mindig, most is a legnépszerűbb k-pop és j-pop slágerekkel készülnek Fuxyék. A legutóbbi, DJ Masával dúsított mulatság után már csak az a kérdés, hogy vajon be fog-e férni mindenki a kerthelyiség nélküli Tündérgyárba^^ Facebookon jelezhettek, ha jöttök!

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.10.13. 21:15 namhanman

Metropolis lapbemutatóval egybekötött koreai filmklub november 14-én!

Nagy örömömre szolgál bejelenteni, hogy november 14-én lesz a Metropolis kortárs dél-koreai filmmel foglalkozó számának lapbemutatója az Örökmozgó moziban, amelyet a dél-koreai filmklub novemberi vetítése követ majd. A 45 percesre tervezett lapbemutató 19:30-kor kezdődik és ingyenes lesz, míg a 20:30-kor kezdődő vetítésre a filmklub megszokott árai lesznek érvényesek (felnőtt jegy: 600 Ft, diák: 400 Ft, nyugdíjas: 300 Ft). A helyszínen a Metropolis új száma kedvezményes áron lesz megvásárolható!

A levetítésre kerülő alkotás az egyik legfontosabb kortárs dél-koreai szerző, Lee Chang-dong Oázis (오아시스 aka. Oasis) című 2002-es munkája lesz, amely eddig még volt látható Magyarországon. Az Oázis egy enyhén fogyatékos, antiszociális férfi és egy lebénult, fiatal lány különleges szerelmi története a jelenkori Dél-Koreában. Lee szentimentalizmustól mentes, kényelmetlenül őszinte alkotása a Szerelemre hangolva (2000) mellett az elmúlt évtized legjobb ázsiai melodrámája. Ajánlott olvasmány a filmről Michael Atkinson Village Voice-os kritikája.

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük. Facebookon jelezhettek, ha jöttök. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.09.24. 04:36 namhanman

Exclusive interview with DJ Masa

"We want more! We want more!" – the Hungarian fans screamed after the special guest star of the night, DJ Masa (Carlos Brandão) has finished his epic performance in Budapest at the 8th edition of Shinshoku Fever, a party series specialized in J-pop and K-pop. The 23 years old, fabulously talented Brazilian DJ became famous with "Adios 2008", a special mashup song that contained the 19 biggest Korean hits of the year. Masa’s Youtube channel (mmixes) has more than 53 000 subscribers and he has been featured on Brazilian (Rede TV’s Leitura Dinâmica) as well as on Korean television (Mnet’s MUST). After playing in Singapore and Peru, he visited Hungary to present his latest, still unreleased mashup songs and to be carried away by the sheer fanatism of the Hungarian K-pop fans. Of course, we did not miss the opportunity to make an interview with this charismatic and very dedicated young gentleman.

DJ Masa & his Hungarian fans


What is the reason that you have come close to Asian pop music and culture?

Brazil has got the biggest Japanese diaspora in the world (about 1,5 million people), so Japanese culture is pretty well known in my country: we have Japanese neighbourhoods in many big cities and anime channels on the television. I was an anime-fan as a kid and then started listening to J-pop singers. That’s how I discovered BoA who is actually Korean, but had a big career in Japan with her Japanese songs. Afterwards I became familiar with her Korean career, listened to her Korean songs and through her, eventually, really got into Korean pop music.

So, first came J-pop, then K-pop and BoA was the "bridge" between the two music industries?

Exactly! That’s how I discovered SM Entertainment and the other big music agencies in Korea.

How did you career start as a DJ?


I discovered J-pop and K-pop in 2003 and created a fan page of BoA in 2004 with people all over Brazil to spread the news concerning her music. As a DJ I made my first fan-works (remixes) in 2005 and shared it on my website and on different international fan forums. I received positive feedback from the fan community, so I kept on doing it.

Nowadays you are focusing almost exclusively on K-pop. What was the reason that you changed your preference from Japanese to Korean pop music?


As my favourite artist (BoA) started to have less new Japanese releases, I pretty much lost interest in J-pop. The other reason is that the K-pop fan community was a lot more faithful and active, so they were writing comments and published my works on their blogs. Actually, they made my remixes really popular! On the other hand, my J-pop releases didn’t receive that much attention. I said to myself: "if K-pop gives me attention, then I’ll give K-pop more attention!" And let’s not forget the last reason, the copyright issues: Japanese companies are very strict on this matter, they closed down twice my Youtube account and gave me a hard time, while the Korean companies were supporting me. Korean music companies understand that I am promoting their works and only want to make K-pop more popular.

DJ Masa & the Hungarian k-pop fangirls

Which year do you consider as your breakout year?

In 2008 I decided to do only mashup-videos. I thought if I mix Asian pop music together with Western pop, then it would attract more attention. In late 2008 I stumbled upon DJ Earworm’s mega-mashup video "United States of Pop 2008" compiling the biggest American hit songs of the year. I found it awesome and started to create the Korean version of this formula. So, on December 30, 2008 I released "Adios 2008 – K-pop special mashup" on Youtube which can be considered my real breakthrough. It was featured on a lot of big k-pop websites like allkpop and received a great attention: thousands of views every day and thousands of new subscribers on my Youtube channel. It was so successful that I’m still making these Korean mega-mashups every half year.

Beside studying and working, how can you find time to make these very time-consuming mashup-videos?


At first it was only a hobby, I was a high school student, but later it became more serious and time-consuming as I had to release new mashups (like the mega-mashups half-yearly). "When are you going to release your new mashup?" – all the fans were asking me repeatedly. As a university student, it was pretty hard, I was working on my new mashups at night and sometimes between the exams... Fortunately, I already graduated, that’s why I have more time to travel and perform in foreign countries as well.

DJ Masa performing in Budapest, Hungary at the Tündérgyár club

What’s your future plan? Do you want to be a regular guy, staying in your profession and working from 9 to 5, or you rather pursue your dream as a DJ?

Good question! Right now, honestly, I don’t know (laughing). Until now, this year for me was particularly exciting, since I had the opportunity to perform abroad (in Singapore, Peru and now in Hungary). My big dream is to visit Korea and perform there and do everything the Korean K-pop fans want me to do (laughing). It’s strange, sometimes I feel if I go to Seoul right now, I won’t have any other big objectives... I’m always thinking what should I do next, because this mashup thing for me seems to be a bit worn out. Nowadays a lot of guys are doing it, but I like to be one step ahead of the other DJs. So, stay tuned and expect something unexpected!

Szólj hozzá!

Címkék: exclusive


2011.09.22. 02:51 namhanman

Koreai filmklub október 5-én!

Október 5-én (szerdán) a megszokottól eltérően, este 8 órától kerül megrendezésre a koreai filmklub következő kiadása az Örökmozgó moziban, amikor is Jeong Jae-eun Vigyázz a cicámra (고양이를 부탁해 aka. Take Care of My Cat) című 2001-es alkotását fogjuk levetíteni.

A filmről magyar nyelven röviden Géczi Zoltán írt  a Filmvilág 2005/10. számában (lásd Kistigris, ha felcseperedik): "A Vigyázz a cicámra nemes veretű dráma, amelynek főszereplői ifjú hölgyek: e lélekszorongatóan szép filmköltemény öt kisasszony történetét mutatja be, kik az iskolapadból kilépve keresik a boldogulás útját. Szereplőink lepukkant környékeken laknak, állásinterjúkra járnak, vacak melókat végeznek, hétköznapi kínkeservekkel és váratlan tragédiákkal küszködnek, miközben próbálják életben tartani barátságukat. A cicás történet megmutatja, hogy a prosperáló gazdasággal bíró országban sem könnyű az egyedülálló lányok élete, nem csupán cuki mosolyt és kölkös kedélyt igényel az érvényesülés; hitelességét tekintve pedig különösen beszédes az a tény, hogy a Vigyázz a cicámra egy fiatal rendezőnő első filmje volna."

Adam Hartzell és Kim Kyu-hyun, a koreanfilm.org filmkritikusai az elmúlt évtized 10 legjobb dél-koreai filmje között tartják számon ezt a művet.

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük, a belépés pedig felnőtteknek 600, diákoknak 450, míg nyugdíjasoknak 300 forint lesz. Facebookon jelezhettek, ha jöttök.

Angol feliratos trailer:

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.09.22. 02:31 namhanman

namhanman a Korea Times-ban!

A Korea Times lehozta a Mia Kimmel készített interjúm eredeti angol változatát. Nyomtatásban a Korea Times csütörtöki (szept. 22.) számában jelenik meg Dél-Koreában.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.09.12. 14:49 namhanman

namhanman a Quarton!

A Kim Sisters-ről röviden már megemlékeztem ezen a blogon, most egy interjúval jelentkezem, amelyet a Kim Sisters egyik tagjával, Mia Kimmel készítettem.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.08.25. 17:23 namhanman

Koreai filmklub szeptember 7-én!

 

A nyári szünet után szeptember 7-én (szerdán) 18 órakor ismét jelentkezik az Örökmozgó mozi koreai filmklubja. Az új évad tiszteletére egy kivételesen erős produkciót választottunk: a Bácsi (아저씨 aka. The Man From Nowhere) 2010 legnézettebb koreai nagyjátékfilmje volt, amely Az üldöző (The Chaser) óta folyamatosan brutalizálódó koreai thrillerek egyik pompázatos teljesítményeként értékelhető. A Bácsi mindenekelőtt azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy egy feminin, nőiesen finom arcvonásokkal rendelkező, ún. kkotminam-ot (szó szerint: "virág-szép-férfi", vagyis szépfiú) tesz meg főszereplőnek (Won Bin, lásd Taegukgi, Mother) és egy kevés beszédű, rejtélyes múlttal rendelkező titkos ügynököt kreál belőle, aki rendet tesz az alvilágban, miután elrabolják a zálogháza szomszédságában lakó drogfüggő sztriptíztáncosnőt és annak kislányát (Kim Sae-ron, lásd A Brand New Life).

Akárcsak a tavalyi esztendő másik híres-hírhedt koreai bosszúfilmje (I Saw the Devil), a Bácsi is képregénybe illő, papírmasé karakterekkel dolgozik, egyszerű, mint a lejtő és semmi újdonságot nem mutat fel, ugyanakkor hihetetlen magabiztossággal levezényelt, professzionális kivitelezésű, elemi erejű letétemény, amely mesterien ért a feszültségkeltéshez, példátlan brutalitásával sokkolja a nézőt és olyan iszonyatos tempót diktál, hogy egyszer sem nézünk az óránkra a 120 perces játékidő alatt.

A filmet eredeti koreai hanggal és magyar felirattal vetítjük, a belépés pedig felnőtteknek 600, diákoknak 450, míg nyugdíjasoknak 300 forint lesz. Facebookon jelezhettek, ha jöttök. A film megtekintését csak erős idegzetű, 18 év feletti nézőinknek ajánljuk.

Angol feliratos trailer:

Szólj hozzá!

Címkék: hírek


2011.08.20. 15:16 namhanman

Shinshoku Fever #8


The 8th edition of this deservedly famous k-pop party series will be held on August 27 in Budapest at Tündérgyár club (Tűzoltó street 22.), featuring none other than the supremely awesome DJ Masa from Brazil. As you may know, he makes professional mashup videos of current k-pop hits and owns a youtube channel that has more than 50 000 subscribers. If you happen to be near the capital of Hungary, I can't recommend a better party next Saturday night! Check out the Facebook page of the event!


///


Fuxy és csapata bedurvít a nyolcadik felvonásra és augusztus 27-én elhozza nekünk DJ Masát egyenesen Brazíliából: van egy olyan sejtésem, hogy teltház lesz^^ Promóvideó helyett most Masa legutóbbi gyöngyszemeiből szemezgetek:
 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek news


2011.08.15. 22:15 namhanman

Korean Hits - Then and Now #2

In our new series we rediscover the great artists of the history of Korean popular music. Ranging from trot singers to folk rock stars to punk bands, we present one hit song from a chosen musician/band and then we take a look at the covers of their song.

This edition is about one of the leading Korean ballad singers in the '80s, Lee Moon-se (이문세). Born in 1959, he stepped into the entertainment industry in 1978 as a TV host and debuted as a singer in 1983 with I'm a Happy Man (나는 행복한 사람). During the '80s he created many unforgettable, iconic songs such as If Love Passes By (사랑이 지나가면, 1987), Farewell Story (이별이야기, 1987) and Gwanghwamun Sonata (광화문 연가, 1988). Perhaps his most famous song is the upbeat, noraebang-favourite Sunset Glow (붉은 노을, 1988) which was remade in 2008 by Big Bang. Beside being a singer, Lee is a prominent radio DJ who hosted the legendary On a Starry Night (별이 빛나는 밤에) on MBC radio from 1985 up to 1996.

My personal favourite track from him is Old Love (옛사랑, 1991), you can listen to it below:
 


I chose two covers of the song: the first is a heartbreaking acoustic rendition by IU (live on Yoo Hee-yeol's Sketchbook) and the second is a powerful duet featuring Brown Eyes and Jang Hye-jin:


 

Szólj hozzá!

Címkék: then and now


2011.08.02. 17:58 namhanman

Gugak 2.0 -- Introducing Modern Korean Traditional Music

In this post I would like to introduce three Korean fusion bands that aims to reinvent Korean traditional music (gugak).

The first one, SOREA (소리아) has been presenting newly arranged traditional beats and melodies since 2005 in order to popularize gugak. They had many successful performances across the globe from Asia (China, Japan, Vietnam, Taiwan) to Europe (France, England, Germany). SOREA's only mini-album (Monsterious Story) was  released in December 2009. Recently one of their songs (Restart the Show) was selected as the title theme for Kimchi Chronicles, a PBS documentary series on Korean food (hansik).

Below I present you the song (In Panic) that made SOREA famous, featuring the Korean B-boy group Extreme Crew. Also, check out their amazing cover of SNSD's Genie.
 


Miji
(미지) is the Girls' Generation (SNSD) of traditional Korean music: an all-female ensemble group with a considerable talent, Miji combines traditional, classical and pop music to create a unique sound. They are under the patronage of LOEN Entertainment, the same record label that manages IU. Their debut album (The Challenge) came out in January 2010, since then they released only one single  (Unbelievable) featuring SG Wannabe's Kim Jin-ho. Below you can watch the MV of K.new:
 


Lastly comes my personal favourite band which is the least hyped of the three: Infinity of Sound (aka. IS) is formed by triplets Kim Jin-ah (playing gayageum), Kim Seon-ah (playing geomungo) and Kim Min-ah (playing haegeum) who made their debut in 2007 with Step One. They have also released two mini-albums (In Dreams Vol. 1 in 2009 and In Dreams Vol. 2. in 2010) blending the acoustic sounds of the traditional Korean instruments with their own vocals. I chose a live performance of the sisters playing the song I'm Your Cat from In Dreams Vol. 1 in which they are experimenting with electronic music:
 

Szólj hozzá!

Címkék: culture shock


2011.07.29. 15:09 namhanman

5 Korean Classics You Must See

Madame Freedom (자유부인, 1956)

One of the most controversial films in the history of Korean cinema, Madame Freedom tells a story of a professor's wife who is following the latest popular trend: instead of being a traditional jipsaram (wife, literally: home person), she begins to work as a store manager selling western goods, enjoys western-style dancing not to mention her interest in  extramarital affairs. Based on Jeong Bi-seok's novel, Han Hyeong-mo's powerful melodrama depicts the total collapse of social morals after the Korean War.

Available on DVD with English subtitles.




The Housemaid (하녀, 1960)

Widely recognised as one of the best Korean films of all time, The Housmaid is even more radical than Madame Freedom. Kim Ki-young's opus magnum focuses on a family completely disintegrated by a young maid from the countryside who seduces the husband and constantly terrorizes the other members of the family. Beginning as an innocent melodrama, the movie quickly turns into a suspenseful, gripping psychological thriller that contains all the unique social and sexual politics that made the director famous. Kim Ki-young himself created two remakes of The Housemaid (Woman of Fire and Woman of Fire '82), the latest revision of the same story was made by Im Sang-soo in 2010 who transformed the title character from a wild, destructive femme fatale into a good-hearted, pitiable victim.

Thanks to the wonderful restoration work of the Korean Film Archive and Martin Scorsese's World Cinema Foundation, The Housemaid is available on DVD with English subtitles.


 

Yalke, A Joker In High School (고교 얄개, 1977)

The only comedy in the list, Yalkae, A Joker in High School is the representative youth film of the '70s that helped to launch a teen movie boom. Starring Yalkae (literally: cheeky, cocky person), played by the Yoo Seung-ho of the era, Lee Seung-hyun, the movie presents a series of lighthearted vignettes that centers around the title character also known as the biggest troublemaker of the school. Based on Cho Heun-pa's bestselling novel, the movie spawned a series of sequels and spinoffs in the early '80s (see Yalkae series).

Available on DVD with English subtitles.


Chilsu and Mansu (칠수와 만수, 1988)

In the late '80s a new generation of socially conscious directors emerged and started a protest cinema movement that later became known as the Korean New Wave (not to be confused with New Korean Cinema which catapulted in the late '90s). Along with Jang Sun-woo, Park Kwang-su was the most famous director of the Korean New wave. Park's debut feature, Chilsu and Mansu was an early landmark of the movement, presenting two alienated billboard painters: Chilsu (Park Joong-hoon) is a young dreamer who wants to travel to the US while the older, resigned Mansu  (Ahn Sung-ki) cannot climb on the social ladder because his father was a Communist sympathiser. Depicting the frustrations of a generation growing up under social inequality, Chilsu and Mansu is a bitter satire that culminates in a scene when the protagonists starts shouting out their critical opinions on the top of a building and the authorities misinterpret their actions as a labour protest, leading to tragicomical situation.

Available on DVD with English subtitles.

 

Christmas in August (8월의 크리스마스, 1998)

Hur Jin-ho's first feature film is an extremely rare treat: it gives the premise of a typical melodrama (terminal illness) and then transforms it into a supremely sublime  thing that is everything but melodramatic or sentimental. Zero dramatic culminations only subtle moments, zero  forced plot turns only everyday situations, zero kisses (let alone sex) only slight facial expressions. Christmas in August is a  brilliantly acted, lyrical love story of a dying photographer (Han Suk-kyu) who owns a photography shop in a small town and a local traffic cop (Shim Eun-ha) who slowly begins to develop a relationship with him without knowing his health condition. A truly heartbreaking tale about unrequited romance, Hur Jin-ho's masterwork is possibly the best Korean tearjearker ever made.

Available on DVD with English subtitles.

 

Szólj hozzá!

Címkék: exclusive