A Metropolis szerkesztőségi közleményét idézem:
"Kedves Barátunk!
Örömmel jelentjük, hogy megjelent a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2011/2. száma Kortárs dél-koreai film címmel.
Lapbemutatónkat 2011. november 14-én (hétfőn) tartjuk az Örökmozgóban (1073 Budapest, Erzsébet krt. 39.), amelyet a koreai filmklub novemberi vetítése követ majd. A 45 percesre tervezett lapbemutató 19:30-kor kezdődik és ingyenes, míg a 20:30-kor kezdődő vetítésre a filmklub megszokott árai lesznek érvényesek (felnőtt jegy: 600 Ft, diák: 400 Ft, nyugdíjas: 300 Ft). A helyszínen az új lapszám kedvezményes áron lesz megvásárolható!
A lapbemutató-beszélgetés résztvevői az összeállítás két szerkesztője, Teszár Dávid és Vincze Teréz, valamint Varró Attila lesznek. A levetítésre kerülő filmalkotás pedig az egyik legfontosabb kortárs dél-koreai szerző, Lee Chang-dong Oázis (Oasis) című 2002-es munkája, amely eddig még nem volt látható Magyarországon. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A számban olvashatóak a koreai film kulturális kontextusát meghatározó koreai populáris kultúrával, a filmipar anyagi-finanszírozási kérdéseivel foglalkozó írások, illetve a dél-koreai blockbuster jelenségét és annak Hollywoodhoz való viszonyát tárgyaló szövegek is. A filmrendezők közül ezúttal két sikerszerző (Bong Joon-ho: The Host – Gazdatest; Park Chan-wook: Oldboy), és egy határozottan művészfilmes alkotó (Hong Sang-soo) került kiemelésre.
Ízelítő a cikkekből:
Teszár Dávid: Lokális és globális sikerek – A dél-koreai filmreneszánsz intézményi háttere
"A 2000-es évek dél-koreai mozijának sikertörténete kétirányú: mindenekelőtt a hazai filmek piaci részesedésére kell felhívni a figyelmet, amely az elmúlt évtizedben négy esztendő kivételével (2000, 2002, 2008, 2009) megbízhatóan 50% fölött volt, másként fogalmazva a dél-koreai filmek kiütéses győzelmet arattak a hollywoodi import ellenében. Másrészről a nemzetközi eredmények is impozáns képet mutattak: a skála a rangos A-kategóriás filmfesztiválokon elnyert díjaktól a remake-jogok eladásán át (például: Az én szeszélyes barátnőm, Két nővér) egészen a dél-koreai sztárrendezők (Kim Ki-duk, Park Chan-wook, Bong Joon-ho) világszerte forgalmazott alkotásaiig terjed."
Darcy Paquet: Piaci kilengések – A tőzsdei jegyzések és a koreai filmipar
"Aligha véletlen egybeesés, hogy a dél-koreai mozifilmnek a kilencvenes évektől napjainkig számon tartott kreatív újjászületése egybevág a koreai filmesek számára hozzáférhető anyagi források óriási mértékű bővülésével és diverzifikációjával. A kockázati tőke, az állami támogatás, a nagy üzleti konglomerátumok (az ún. koreai jaebeol-ok) szponzorációja és a televíziós támogatás mellett még az interneten gyűjtött magánadományok is fontos szerepet kaptak a folyamatban. A gyártó- és forgalmazó vállalatok bejegyzése a helyi tőzsdéken olyan újabb finanszírozási forma volt, amely a 2000-es évek közepére vált igazán jelentős tényezővé."
Shin Chi-yun − Julian Stringer: A mozi ostroma – A Swiri-szindróma
"Az akciófilmként, akcióthrillerként, kémthrillerként, koreai valamint hollywoodi stílusú blockbusterként is jellemezett Swiri lázba hozta a helyi közönséget, mivel olyan látványosságok sorát kínálta, melyeket azelőtt még nyilvánvalóan sosem tálaltak fel a koreai közönségnek. A Swiri a politikai hírszerzésről és gyilkosságról szól, és az akciót és a feszültséget romantikával és melodrámával elegyítette, miközben az észak-koreai különleges ügynököket azok dél-koreai megfelelőivel állította szembe."
Christina Klein: Miért érdemes az amerikanisztikának a koreai filmről gondolkodnia, avagy transznacionális műfajok Bong Joon-ho filmjeiben
"…az alábbiakban két olyan filmre összpontosítok, melyek jól példázzák a dél-koreai filmipar kritikus viszonyulását az Egyesült Államokhoz és annak elsőszámú kulturális iparágához: Bong Joon-ho A halál jele (2003) és a The Host – A gazdatest (2006) című filmjéről lesz szó. A dél-koreai filmipart azért választottam, mert ma – Hollywood után – talán a legfontosabb filmipara a világnak. Az elmúlt évtized folyamán páratlanul megerősödött üzleti értelemben, tartósan ontva a népszerű és kritikailag is elismert filmeket, amelyek véget vetettek Hollywood több évtizede tartó dominanciájának a koreai mozikban. Ennek eredményeképp Korea a világ minden táján irányadóvá vált a filmipar vezetői számára, akik arról áhítoznak, bárcsak sikerülne saját piacukon Hollywood gazdasági jelenlétét mérsékelniük."
Nikki J.Y. Lee: Üdvözlet a bosszú urának! Hogyan lett Park Chan-wookból transznacionális szerző
"Park esete érdekes példája annak, hogy hogyan teheti magáévá egy „távol-keleti” rendező a transznacionális szerzőiség kortárs gyakorlatát. A cannes-i díjazás biztosította, hogy Park és az Oldboy nemzetközi hírneve elég elsöprő legyen ahhoz, hogy felkeltse a hollywoodi producerek érdeklődését. Ennek eredményeképp a hollywoodi stúdiók le is csaptak Park két filmjének – az Oldboy és a Összevont biztonsági övezet: JSA (2000) – remake-jogaira, Parkot magát pedig számos hollywoodi cég kereste meg olyan filmajánlatokkal, mint Sam Raimi Gonosz halottjának (Evil Dead, 1981) tervezett remake-je. Eközben úgy tűnik, hogy Dél-Koreában a cannes-i díjnak nagy szerepe volt abban, hogy Park elfoglalhatta a koreai filmművészetet képviselő „nemzeti szerzői filmes” státuszát."
Kim Kyung-hyun: Túl korán vagy túl későn – Időbeliség és ismétlődés Hong Sang-soo filmjeiben
"Hong Sang-soo … a holtidőt – vagyis az időbeli szakaszt, amelyben az emberek tétlenségre kárhoztattak – használja ki a drámai töltet megteremtéséhez. Hong figurái még munka közben is folyamatosan időt húznak, saját eredményességüket akadályozva arról ábrándoznak, hogy kiszakadjanak a monoton hétköznapokból. Akár korán, akár későn érkeznek valahová, számukra mindig képződik valamennyi holtidő, és a rendező filmjeit meghatározó áldásos találkozások, szédületes poénok és lebilincselő szituációk pontosan ezen tétlen pillanatokban valósulnak meg. Az emberek várakozásának sokféle oka lehet: rossz időbeosztás, döntésképtelenség, elhúzódó bürokratikus ügyek, forgalmi dugó, váratlan telefonhívások és találkozók, egyszerű felelőtlenség és feledékenység – az iménti okok többé-kevésbé mind megtalálhatóak az állandóan várakozó alakokat szerepeltető Hong filmjeiben."
Utolsó kommentek